TINÓDI-LANT
Magyar zenei díj, alapítva 1999-ben
R Á D I Ó I N T E R J Ú
A TINÓDI-LANTOS MŰVÉSSZEL:
http://www.mr1-kossuth.hu/archivum/kobzos-kiss-tamas-hatvaneves.html
A díjat a Magyar Régizenei
Társaság adományozza a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
támogatásával. A díjat 1999-ben Molnár Pál újságíró kezdeményezésére alapították
azzal a céllal, hogy elismerjék azokat az előadóművészeket, akik magas
szintű teljesítményükkel a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers
érdekében.
A
díjazottak
1999. Szabó István
lantművész 
2000. L. Kecskés András lantművész 
2001. Kuncz László
énekművész 
2002. Ferencz Éva
 énekművész
2003.  Csörsz Rumen István
lantművész
2004. Zádori Mária
énekművész 
2005. Kobzos Kiss Tamás  énekművész
2006. Kátai Zoltán  énekmondó
2007. Deák Endre lantművész 
2008. Virágh László énekművész 
2010. Babrik József énekművész posztumusz
Buda Ádám énekművész
Buda Ádám és
posztumusz Babrik József
a 2010. évi a díjazott
A muzsaymamut.blog alapján.
Tinódi Sebestyén neve napjának előestéjén, január 19-én, a budapesti
Petőfi Irodalmi Múzeumban nagy közönségsikerrel zajlott le a Magyar
Régizenei Társaság ez évi Tinódi-lant díjátadó hangversenye. A
legújabb nyertes Buda Ferenc költőnk fia, Buda Ádám énekmondó.
Nem tudható, hogy a magyar krónikásének jelese, Tinódi, a
Lantos pontosan mikor született, de mert a kor szokása szerint az
újszülött rendszerint azt a nevet kapta, amelyik napon a világra jött,
vagy egy jeles névadóhoz közeli napon, joggal feltételezhető, hogy
Sebestyén deák is az 1515. évet megelőzően, valamikor Szent Sebestyén
napja táján láthatta meg a napvilágot.
A Tinódi-lant díj átadására sokáig Balassi Bálint születésének
évfordulóján (október 20.) a Magyar Rádió Márványtermében, a
Nádor-teremben, vagy az unitáriusok Nagy Ignác utcai templomában került
sor. A kuratórium most úgy döntött, hogy Tinódihoz jobban köthető dátumra
és helyszínre teszi át a díjáradó hangversenyt, így esett január 20.
előestjére, és a PIM-re a választás – mondta bevezetőjében Virágh László
(Balassi verseinek megzenésítése okán maga is Tinódi-lantos művész) a
Magyar Régizenei Társaság és a
kuratórium elnöke.
Ezt követően pompás, kétórás zenei élmény következett: Csörsz Rumen
István, Kobzos Kiss Tamás és Szabó István kobzos-lantos énekmondók, valamint
Kuncz László, énekes előadóművészek adtak elő világi és istenes énekeket,
énekelt verseket Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Kecskeméti Végh
Mihály, Szkhárosi Horvát András, Bogáti Fazakas Miklós, Pálóczi Horváth
Ádám és mások veretes szövegeivel, korabeli és mai zenékkel, a magyar
irodalom több évszázadából. Az eddigi díjazottak közül csak Ferencz Éva,
Kátay Zoltán és L. Kecskés András hiányoztak pillanatnyi egészségi
állapotuk miatt.
Ünnepi köszöntőjében Babérkoszorú-díjas költőnk, Szepesi Attila fejtette
ki gondolatait a régi-újról, az énekelt vers több évezredes történetéről,
és a zenétlen magyar versek belső zeneiségéről, majd átadta a Tinódi-lant
díjat, ami valójában egy koboz, (Bárdi Szabolcs hangszerkészítő munkája)
- amelyet a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány készíttet és bocsát
rendelkezésre, - Buda Ádám énekmondónak. A díjhoz egy Tinódi-címeres,
igazoló oklevél járul. (A díjazott a díjátadást követő napok egyikén, a
kuratóriumi tagokkal együtt, megkoszorúzza Tinódi népligeti szobrát.)
Buda Ádámot muzsikustársa, Csörgő-Herczeg László (Fabula-együttes)
méltatta, majd maga a díjazott is bemutatkozott. Buda Ferenc költő,
műfordító fia 1965-ben született Kecskeméten. Apja barátai, látogatói
által sok művésszel, népművésszel találkozott már gyerekként. Így jutott
el Kobzos Kiss Tamás egyik előadására is, ahol nagyon megtetszett, amit
tőle hallott, ezért koboz-tanulmányokat kezdett az ő segítségével. Másik
mesterének L. Kecskés Andrást tekinti, akinek együttesében sok koncerten
és több lemezfelvételen szerepelt, közben Szentendrén, Pomázon,
Budakalászon, Tahitótfaluban tanította is a hangszert. De volt
utcazenész, vonaton, kerékpáron közlekedő vándor énekes-muzsikus,
autodidakta módon megtanulta kezelni a reneszánsz lantot, az ud nevű arab
lantot, a tekerőlantot, a dombrát, a blockflőtét és mindenféle furulyát,
úgy hogy a Kicsi pacsirta című lemezének minden hangszerét ő szólaltatta
meg. A Fölöttem Hold és csillag című lemezét apjával készítette el.
Szólistaként és több formációban is zenél, egyebek között alapító tagja a
Bourdon Együttesnek.
Az este folyamán jelképesen egy másik, posztumusz Tinódi-lant díjat is
átadtak, mégpedig Babrik Józsefnek (1949–74), akiről Brandner Nóra
emlékezett meg. Babrik rövid élete alatt is maradandó nyomokat hagyott
hátra, mint a régi zene erdélyi apostola, a Camerata Transsylvanica
alapítója. Könyvtári forráskutatásokkal és fiatalok hangszeres
oktatásával egyaránt foglalkozott, előadott és zenét szerzett, Csíki
Boldizsár pedig épp az ő hatására írt egyik művébe lantbetétet.
Szívbetegsége korán elragadta, de az ő nyomdokain felvirágzott pl. a
Csíkszeredai Régizenei Fesztivál. Emlékét a Nagykárolyi együttes (Deák
Endre, Keresztesi Ildikó és Bereczki
Gábor ) Babrik két művének az előadásával is
felelevenítette. Emlékére ezután Virágh László legújabb Balassi Adj már
csendességet kezdetű versére írt művét a szerző és Zádori Mária
(Liszt-díjas Kiváló Művész) Kuncz László és Szabó István közreműködésével
adta elő.
A jó hangulatú est a művészek közös produkciójával ért véget.
Tinódi-lant
díjátadás
Petőfi Irodalmi Múzeum,
2010. január 19.
A
díj átadása, a korábbi években, Balassi Bálint születésének
évfordulóján, azaz október 20-án, hangverseny keretében történt,
váltakozó színhelyeken. (Nádor terem, a Magyar Rádió márványterme.)
2009-ben, ezen a napon, az esedékes díjátadás elmaradt, mert a kuratórium
döntése alapján, átkerült egy alkalmasabb, Tinódi nevéhez kötődő
időpontra.
Az
előző esztendei díj átadása, 2010-től, Tinódi Sebestyén
(feltételezett születés- és) névnapja tiszteletére, minden esztendő Szent
Sebestyén napjának előestéjén, azaz január 19-én, rendezett ünnepi
hangverseny keretében történik. A díjátadás színhelye a Petőfi
Irodalmi Múzeum.
A díj egy
koboz, amelyet a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány készíttet és
bocsát rendelkezésre. A díjhoz egy Tinódi-címeres, igazoló oklevél járul.
A díjazott a díjátadást követő napok egyikén, a kuratóriumi tagokkal
együtt, megkoszorúzza Tinódi népligeti szobrát.
A
díjazottról a kuratórium mindig a díjátadást megelőző évben, a
december 20-a előtti hétfőn hozza meg döntését az óbudai Selyemgombolyítóban.
Idén erre december 14-én, kivételesen az Óbudai Népzenei Iskolában került
sor.
A
döntésről a díjátadást megelőző héten a díjazottat követően értesül
a sajtó. Az interneten állandó honlap található a díjról és a
díjazottakról (http://www.preshaz.eu).
A
kuratórium elnöke: Virágh László; titkára: Molnár Pál; tagjai: Csörsz
Rumen István, Kobzos Kiss Tamás, Szentmártoni Szabó Géza és a
Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány elnöke: Zelnik József. A
kuratórium döntéseinél a korábban kitüntetett művészek véleményét is
figyelembe veszi.
A kuratórium
tagjai a majdani díjazott kiválasztása érdekében állandóan figyelemmel
kísérik, keresik, illetve minősítik azokat, akik a régi magyar énekelt
vers és zene érdekében a Kárpát-medencében tevékenykednek. Kívánatos,
hogy az értékelésben a minőségi szempont ne a már díjazottakkal való
összevetés legyen, hanem az kapja a díjat, aki a még nem díjazottak
között a legkiválóbb. Ha pedig még a köztük legkiválóbb
teljesítménye sem ütné meg a megkívánt szintet, úgy ne történjék
az adott évben díjátadás.
Budapest,
2009. december 15.
Nagykárolyba jutott a Tinódi-lant
A nagykárolyi Deák Endre vehette át 2007-ben az európai
zenei díjat: a Tinódi-lantot. Az 55 éves lantművész Marosvásárhelyen
született, az utóbbi három évtizedben a partiumi Nagykárolyban művelődésiház-vezető.
Régóta ismert alakja a belső-magyarországi régizenei fesztiváloknak is, a
Partiumban és Erdélyben pedig kockázatokat vállalva, diszkriminációt
elszenvedve védte és csinosította a magyar művelődést. Zenetudományi
munkássága – mely Bakfark Bálint munkásságára veti fénykörét – szintén
jelentőségteljes.
A hagyományoknak megfelelően Balassi Bálint
születésnapján, október 20-án adták át a zenei elismerést. A helyszín
ezúttal a pesti Nagy Ignác utcai unitárius templom volt, ahol a házigazda
szerepében Kászoni
József lelkész köszöntötte a népes ünneplő
közönséget.
A díjat Hubay Miklós drámaíró nyújtotta át a
kitüntetettnek. Az irodalmár Ady és Móricz Zsigmond munkásságát idézve
jellemezte az erdélyi és belső-magyarországi művelődési kapcsolat fontosságát,
a magyar kultúra egységét.
A díjátadáson számos partiumi és erdélyi kiválóság volt
jelen, tanárok és „kottatestvérek”, akik Deák Endre pályafutását
segítették.
A laudációt mondó Csörsz Rumen István Tinódi-lantos
énekművész többek közt azt emelte ki, hogy Deák Endre működése az utóbbi
évtizedek zenei fesztiváljain sokszor lépte át a mesterségesen húzott
határokat, s együtt zenélt budapesti muzsikusokkal.
Az ünnepélyen egyébként több korábbi Tinódi-lantos művész
fellépett, Lantos Szabó István, Kuncz László, Kobzos Kiss Tamás,
Lantos Kecskés András idézte a XV., XVI. századot – nagyon is mai
füleknek szóló üzenetekkel…
Molnár Pál újságíró, a díj egyik alapítója a sajtónak nyilatkozva
arra mutatott rá, hogy Tinódi mint XVI. századi újságíró is nagyot
alkotott: krónikás énekeiből honvédelmi, katonai ismereteket nyertek a
végváriak, s azokat felhasználták az ellenséggel vívott küzdelemben. Deák
Endre fényesen megtestesíti mai végváriságot – mondta.
A kitüntetett Deák Endre az ünnepély után elmondta: kifejezetten
nemzetegyesítő hatású a Tinódi-lant; erre a zenei díjra a Kárpát-medence
közönsége odafigyel. Felhívta a figyelmet a Brassóban született,
ugyancsak XVI. századi Bakfark Bálintra, akinek munkásságát mind jobban
feltárják az akár Németországban, akár Magyarországon, akár Erdélyben élő
lelkes zenetudósok. Maga Deák Endre is megszólaltatott egy
Bakfark-fantáziát az ünnepélyen, valamint kíséretével Keresztesi
Ildikó, nagykárolyi Collegium szólistája Deák feldolgozásában a
régi magyar költészet néhány kevéssé ismert darabját mutatta be. A
közönség vastapssal jutalmazta őket.
Gondola
TINÓDI-LANT®.BUDAPEST
|
