TINÓDI-LANT

Szvorák Katalin
aTinódi-lant kitüntetettje



Szvorák Katalin előadóművésznek ítélte a Magyar Régizenei Társaság a Tinódi-lant kitüntetést, amelyet 2011. január 19-én adnak át az énekesnek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (Kép: MTI)

(MTI) - Szvorák Katalin elmondta: meglepődött a hír hallatán, de a népdal mellett sokat foglalkozott a régizenével is, hiszen nincs éles határ a két műfaj között és ő mindig is döntögette azokat. Sokszor énekelt régizenei dalokat Andrejszki Judit orgona- és csembalóművész kíséretével és Áthallások című, 2004-ben készült lemezén is szerepelnek népdalok és régizenei dallamok.
    

Decemberben megjelent legutóbbi lemezén, a Teremtés dicséretén hét egyház: a görög, a római katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok, az unitáriusok, a baptisták és a zsidók vallási, népi énekeit, a természet dicséretéről szóló dallamait gyűjtötte össze. Ezzel az anyaggal indul koncertkörútra hamarosan - tette hozzá.
    

A Tinódi-lant díjat az 1992-ben alakult Magyar Régizenei Társaság azoknak az előadóművészeknek adományozza 1999 óta, akik a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers terjesztéséért. Ezzel az elismeréssel a XVI. századi krónikás énekes előtt is tiszteleg a magyar zenei élet.
    

A díjat (egy kobozt) Tinódi Lantos Sebestyén névnapjának előestéjén, január 19-én adják át. A régizene egyik hangszerét, a kobozt a Művészeti Szabadművelődési Alapítvány készítteti el. A kobozhoz járul egy Tinódi címeres igazoló oklevél is.


      






Magyar zenei díj, alapítva 1999-ben

 

R Á D I Ó I N T E R J Ú

A TINÓDI-LANTOS MŰVÉSSZEL:

R Á D I Ó M Ű S O R

TINÓDI-LANTOS MŰVÉSZ

PETŐFI BORDALAIVAL:

A díjat a Magyar Régizenei Társaság adományozza a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával. A díjat 1999-ben Molnár Pál újságíró kezdeményezésére alapították azzal a céllal, hogy elismerjék azokat az előadóművészeket, akik magas szintű teljesítményükkel a legtöbbet tették a régi magyar énekelt vers érdekében.     

A díjazottak

1999. Szabó István lantművész

2000. L. Kecskés András lantművész

2001. Kuncz László énekművész

2002. Ferencz Éva  énekművész  

2003.  Csörsz Rumen István  régizenész

2004. Zádori Mária énekművész

2005. Kobzos Kiss Tamás  énekmondó

2006. Kátai Zoltán  énekmondó

2007. Deák Endre lantművész   

 

2008. Virágh László énekművész    

 

2009. Babrik József lantművész posztumusz

 

 Buda Ádám énekmondó 

 



 

Tinódi-lant díjátadás

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. január 19. 

A díj átadása, a korábbi években, Balassi Bálint születésének évfordulóján, azaz október 20-án, hangverseny keretében történt, váltakozó színhelyeken. (Nádor terem, a Magyar Rádió márványterme.) 2009-ben, ezen a napon, az esedékes díjátadás elmaradt, mert a kuratórium döntése alapján, átkerült egy alkalmasabb, Tinódi nevéhez kötődő időpontra.     

Az előző esztendei díj átadása, 2010-től, Tinódi Sebestyén (feltételezett születés- és) névnapja tiszteletére, minden esztendő Szent Sebestyén napjának előestéjén, azaz január 19-én, rendezett ünnepi hangverseny keretében történik. A díjátadás színhelye a Petőfi Irodalmi Múzeum.      

A díj egy koboz, amelyet a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány készíttet és bocsát rendelkezésre. A díjhoz egy Tinódi-címeres, igazoló oklevél járul. A díjazott a díjátadást követő napok egyikén, a kuratóriumi tagokkal együtt, megkoszorúzza Tinódi népligeti szobrát.     

A díjazottról a kuratórium mindig a díjátadást megelőző évben, a december 20-a előtti hétfőn hozza meg döntését az óbudai Selyemgombolyítóban. Idén erre december 14-én, kivételesen az Óbudai Népzenei Iskolában került sor.           

A döntésről a díjátadást megelőző héten a díjazottat követően értesül a sajtó. Az interneten állandó honlap található a díjról és a díjazottakról (http://www.preshaz.eu).     

A kuratórium elnöke: Virágh László; titkára: Molnár Pál; tagjai: Csörsz Rumen István, Kobzos Kiss Tamás, Szentmártoni Szabó Géza és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány elnöke: Zelnik József. A kuratórium döntéseinél a korábban kitüntetett művészek véleményét is figyelembe veszi.      

A kuratórium tagjai a majdani díjazott kiválasztása érdekében állandóan figyelemmel kísérik, keresik, illetve minősítik azokat, akik a régi magyar énekelt vers és zene érdekében a Kárpát-medencében tevékenykednek. Kívánatos, hogy az értékelésben a minőségi szempont ne a már díjazottakkal való összevetés legyen, hanem az kapja a díjat, aki a még nem díjazottak között a legkiválóbb. Ha pedig még a köztük legkiválóbb teljesítménye sem ütné meg a megkívánt szintet, úgy ne történjék az adott évben díjátadás.     

Budapest, 2009. december 15.  

 

 


Nagykárolyba jutott a Tinódi-lant

 

A nagykárolyi Deák Endre vehette át 2007-ben az európai zenei díjat: a Tinódi-lantot. Az 55 éves lantművész Marosvásárhelyen született, az utóbbi három évtizedben a partiumi Nagykárolyban művelődésiház-vezető. Régóta ismert alakja a belső-magyarországi régizenei fesztiváloknak is, a Partiumban és Erdélyben pedig kockázatokat vállalva, diszkriminációt elszenvedve védte és csinosította a magyar művelődést. Zenetudományi munkássága – mely Bakfark Bálint munkásságára veti fénykörét – szintén jelentőségteljes.

A hagyományoknak megfelelően Balassi Bálint születésnapján, október 20-án adták át a zenei elismerést. A helyszín ezúttal a pesti Nagy Ignác utcai unitárius templom volt, ahol a házigazda szerepében Kászoni József lelkész köszöntötte a népes ünneplő közönséget.

A díjat Hubay Miklós drámaíró nyújtotta át a kitüntetettnek. Az irodalmár Ady és Móricz Zsigmond munkásságát idézve jellemezte az erdélyi és belső-magyarországi művelődési kapcsolat fontosságát, a magyar kultúra egységét.

A díjátadáson számos partiumi és erdélyi kiválóság volt jelen, tanárok és „kottatestvérek”, akik Deák Endre pályafutását segítették.

A laudációt mondó Csörsz Rumen István Tinódi-lantos énekművész többek közt azt emelte ki, hogy Deák Endre működése az utóbbi évtizedek zenei fesztiváljain sokszor lépte át a mesterségesen húzott határokat, s együtt zenélt budapesti muzsikusokkal.

Az ünnepélyen egyébként több korábbi Tinódi-lantos művész fellépett, Lantos Szabó István, Kuncz László, Kobzos Kiss Tamás, Lantos Kecskés András idézte a XV., XVI. századot – nagyon is mai füleknek szóló üzenetekkel…

Molnár Pál újságíró, a díj egyik alapítója a sajtónak nyilatkozva arra mutatott rá, hogy Tinódi mint XVI. századi újságíró is nagyot alkotott: krónikás énekeiből honvédelmi, katonai ismereteket nyertek a végváriak, s azokat felhasználták az ellenséggel vívott küzdelemben. Deák Endre fényesen megtestesíti mai végváriságot – mondta.

A kitüntetett Deák Endre az ünnepély után elmondta: kifejezetten nemzetegyesítő hatású a Tinódi-lant; erre a zenei díjra a Kárpát-medence közönsége odafigyel. Felhívta a figyelmet a Brassóban született, ugyancsak XVI. századi Bakfark Bálintra, akinek munkásságát mind jobban feltárják az akár Németországban, akár Magyarországon, akár Erdélyben élő lelkes zenetudósok. Maga Deák Endre is megszólaltatott egy Bakfark-fantáziát az ünnepélyen, valamint kíséretével Keresztesi Ildikó,  nagykárolyi Collegium szólistája Deák feldolgozásában a régi magyar költészet néhány kevéssé ismert darabját mutatta be. A közönség vastapssal jutalmazta őket.

Gondola

 

 

TINÓDI-LANT ● MOLNÁR PÁL ● BUDAPEST

Magyar és európai

A magyar végvárrendszer őrzése az európaiság védelme volt a XVI. században. A hősies erőfeszítéseket örökítette meg Tinódi, úgy, hogy már kortársainak is erőt és tudást adott.